INTÉZMÉNYI

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

PROGRAM

 

 

 

Módosítva: 2007. március 29.

 

 

Fenntartóhoz történt benyújtás időpontja: 2007. március 30.

 

p.h.

 

 

Készítette:

Tanácsadóként közreműködött:

Jóváhagyta; Budapest XVII. kerület Önkormányzata részéről:

Jurecz Emil

igazgató

……………………………..

szakértő

………………………….

Polgármester

 


 

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. 2

Bevezető. 4

1. Önkormányzati minőségpolitika. 5

1.1 A fenntartói minőségirányítási program alapelvei: 5

1.2 Önkormányzati helyzetkép. 5

1.2.1. Állapotfelmérés a közoktatási intézményekről 5

Állapot 5

1.2.2. Az egyes intézménytípusokkal kapcsolatos fenntartói elvárások. 6

2. Intézményi minőségpolitika. 8

2.1. Helyzetelemzés. 8

2.1.1. Az alapítás körülményei 8

2.1.2. Iskolánk története. 8

2.1.3. Az intézmény minőségi múltja. 9

2.2 Az intézményi minőségpolitikánk. 10

2.2.1. Jövőkép és küldetésnyilatkozat 10

2.2.2. Kiemelt minőségpolitikai céljaink: 12

2.2.3 Közép távú minőségpolitikai céljaink: 13

2.2.4 Az iskolaszervezet hatékonyságának növelése érdekében kitűzött célok: 13

2.2.5 Comenius minőségcélok: 14

2.6. A fontosabb minőségpolitikai célok kiemelése a minőségpolitikából, és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei. 14

3. Az intézmény minőségirányítási rendszere. 17

3.1. A minőségirányítási rendszer működtetése. 18

3.1.1. Intézményvezetés. 18

3.1.2. Tervezés. 22

3.1.3. Az erőforrások biztosítása. 23

3.2 Belső ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése. 28

3.2.1 Alapelvek: 29

3.2.2. Célok. 29

3.2.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése. 30

3.2.4. A pedagógusok ellenőrzése. 31

3.2.5. A Technikai dolgozók ellenőrzésének és értékelésének szempontsora: 32

3.2.6.  Az ellenőrzés, mérés – értékelés éves tervezésének gyakorlati rendszere. 32

3.2.7. Ösztönző rendszer működtetése: 33

3.2.8 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/ 35

3.2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési szempontjai 37

3.3. Az iskola pedagógiai ellenőrzési, mérési feladatai és végrehajtása. 44

3.4 Szöveges minősítés. 48

4. A MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelése (IMIP kiegészítés 2007. március 30.) 51

5. A pedagógusok teljesítményértékelése (IMIP kiegészítés 2007. március 30.) 51

A folyamat szabályozása. 51

6. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése (IMIP kiegészítés 2007. március 30.) 52

A folyamat szabályozása. 52

7. Az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálata: 53

5. Záró rendelkezések. 55

Záradék I. 56

ZÁRADÉK II. 57

Záradék III. 58

6. Mellékletek. 59

1. sz. melléklet 59

2. sz. melléklet 63

3. sz. melléklet 66

4. sz. melléklet 69

5. sz. melléklet 74

6 sz. melléklet 84

7. sz. melléklet 89

8.sz. melléklet 95

9. sz. melléklet 101

 


 

Bevezető

A Szabadság Sugárúti Általános Iskola törekvése, hogy önálló minőségirányítási rendszert kíván kiépíteni, működtetni és továbbfejleszteni. Az intézmény kollektívája elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett – törvényben is megfogalmazott – minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett.

Az iskola nevelőtestülete meggyőződött arról, hogy társadalmunk egyensúlyát csak az ismeretek, a tudás és az alapvető emberi értékek ápolása által lehet és szükséges megőrizni. Ez pedig az oktatási intézmények szerepének erősítésén keresztül valósulhat meg.

Az intézmény szerteágazó feladatainak szakszerű, összefüggő és a törvényeknek megfelelő végrehajtásához elengedhetetlen a közoktatási törvény, valamint a 3/2002. (II. 15.) OM rendeletben előírt, valamint az Önkormányzati Minőségirányítási Program által az intézmény számára előírtak figyelembe vételével elkészült Intézményi Minőségirányítási Program.

Magyarország – 2004. május 1-jétől – az Európai Unió teljes jogú tagállama lett, ezért feladatunk, hogy az oktatási intézmények tevékenységének fejlesztéséhez nemzetközi szabványok ajánlásait és követelményeit szem előtt tartó értékelő rendszereket társítunk.

Ez az összetett feladat nem könnyű. Végrehajtásában felelősségteljes szerep hárul a közoktatási intézményekre, hiszen a közeljövő letéteményesét jelentő gyermekeket és ifjúságot kell felkészítenie úgy, hogy később alkalmas legyen a kor követelményeinek megfelelő társadalmi szemlélet és nemzeti identitás kialakítására. A nevelés-oktatás folyamatában ezért, ma már nem elegendő az esetleg több évtizedes gyakorlatra, a szakmai hagyományokra támaszkodni, hanem előre kell lépni és új eszközök, módszerek bevezetésével, felhasználásával, tudatosan, tervszerűen és célratörően kell a felnövekvő generációt formálni.

A szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodást nemcsak az intézményhasználói szükségletek egyre hatékonyabb és magasabb színvonalú kielégítése jelenti, hanem az is, hogy az intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a szaktárca és a fenntartó elvárásait, és mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért.

E gondolatokat alapul véve készült el a Szabadság Sugárúti Általános Iskola minőségirányítási programja.

Jurecz Emil

igazgató


 

1. Önkormányzati minőségpolitika

(kivonat a XVII. Ker. Önkormányzat Minőségirányítási Programjából)

1.1 A fenntartói minőségirányítási program alapelvei:

 

1.)    Az intézmények beszámoltatása nyilvános és mérhető elvárásokon alapul.

2.)    Tiszteletben tartja az intézmények pedagógiai munkájának szakmai hagyományait, sajátosságait.

3.)    Felhasználja a már működő minőségirányítási gyakorlat tapasztalatait.

4.)    Figyelembe veszi az intézmények eltérő adottságait és a hozzáadott pedagógiai értéket tekinti az intézményi értékelések alapjának.

5.)    Értékelési rendszere fejlesztő célú, az intézmények önértékelésén alapul.

6.)    Tekintettel van az érintettek körének elvárásaira és elégedettségére.

7.)    Alkalmas a pedagógiai és költséghatékonysági minőségkontrollra.

 

1.2 Önkormányzati helyzetkép

1.2.1. Állapotfelmérés a közoktatási intézményekről

Szabadság Sugárúti Általános Iskola (1171. Budapest, Szabadság sugárút 32.)

(Kivonat az Önkormányzat minőségirányítási programjából)

Az intézményre vonatkozó helyzetértékelő megállapítások, mérés-értékelési elemei megvalósultak, így azok a jelenlegi állapot jellemzésére alkalmasak.

Állapot

Javaslat

Minőségfejlesztési tevékenység

Az iskola önállóan kezdte el 2004-ben minőségirányítási rendszerének kiépítését a partnerközpontú működésre alapozva. A 2004-ben elkészített Minőségirányítási Programot a nevelőtestület a véleményezési eljárást követően elfogadta, a fenntartó pedig jóváhagyta. A minőség-irányítási munka irányítója az 5 fős team, céljuk az alkalmazottak minél szélesebb körű bevonása.

 

Át kell gondolni és fejleszteni az intézményműködés egyes területeit:

-a nevelőtestület szakmai fejlesztését,

- a konfliktuskezelés gyakorlatát,

-a csapatépítés eredményeit,

-a munkatársak értékelését,

- az alkalmazotti közösség ösztönzését.

 

 

Mérés-értékelés

Mérési területek év eleji szintmérés, hangos olvasás, félévi tudásszint és év végi tantárgyi mérés.

18 fő végzett mérési-értékelési tanfolyamot.

 

A mérés-értékelés helyi rendjének áttekintése, az osztályszinten, évfolyamszinten, végzett mérések koherenciáinak kialakítása.

 

Az ellenőrzési és mérési- értékelési gyakorlat kiterjesztése az intézményműködés minden lényeges területére.

 

A Difer mérések folytatása

a bemeneti tényezők diagnosztizálására, a tanulói adottságokhoz illeszkedő fejlesztési program elkészítése és a hozzáadott pedagógiai érték  követése érdekében.

 

Követő mérések 4-8. évfolyamon, évenként meghatározott prioritások szerint az FPI közreműködésével.

 

A Difer és a követő mérések következetes hasznosítása a fejlesztő munkában. A nevelőtestület mérés – metodikai jártasságának, módszertani kultúrájának fejlesztése.

 

1.2.2. Az egyes intézménytípusokkal kapcsolatos fenntartói elvárások

(Kivonat az Önkormányzat minőségirányítási programjából)

Minőségirányítási elvárások

Sikerkritériumok,

várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök,

közremű-ködők

Megvalósítás

gyakorisága,

határidő

Pedagógiai programban megfogalmazott értékrend, célok és feladatok érvénye-sítése a nevelő-oktató munkában

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka.

Eredményesség és hatékonyság vizsgálata.

Intézmény-vezető, program-készítő pedagógusok.

folyamatos.

Az intézményi minőségirányítási program megvalósítása

Az intézmény minőségfejlesztési munkája elősegíti a folyamatok szabályozottságát, a partnerközpontú intézményműködést..

 

Önértékelés, stratégiai cél, feladat- és időterv. Ellen-őrzési, mérés-értékelési rendszer. Partnerek elégedettségi mérése.

Intézményvezető, minőségi körök vezetői, tagjai

Folyamatos,

beválás vizsgálat 2 évente

A tankötelezettség sikeres teljesítése

Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosításával valamennyi tanköteles tanuló eljut az önálló életkezdéshez szükséges

tanulmányok befejezéséhez

A gyengébb képességű és részképesség zavarokkal küszködő tanulók tervszerű egyéni fejlesztése a korai szűrések révén

Igazgató

Folyamatos

Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés

Egyéni tanulási út biztosított. Tanulmányi pályázatokon és versenyeken eredményes szereplés.

Differenciált, egyéni személyiségfejlesztés, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon.

 

 

Osztály-

főnökök,

szaktanárok, napközis nevelők.

Év közben folyamatosan, szünidei szervezett foglalkozásokon

Pályaorientáció, tovább tanulás elősegítése

Tanulók, szülők információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanuláshoz

Intézmények együttműködése. Pályaválasztási tanácsadó, önismereti tesztek, iskolalátogatások.

 

 

Osztály-

főnökök,

iskolai pályaválasztási felelős.

Folyamatosan 5-8. évfolyamon

 

Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója

 

Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után.

 

 

Tantárgyak követelmény rendszere, a közoktatási törvény alapján.

 

Igazgató, szaktanárok, tanítók.

 

tanévkezdés előtt

Minőségirányítási elvárások

Sikerkritériumok,

várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök,

közre-

működők

Megvalósítás

gyakorisága,

határidő

 

Az intézmény minőségirányítási és mérés-értékelési rendszerének érvényesítése a helyi gyakorlatban

Társadalmi, szakmai kapcsolatok szélesednek.

Nevelési területek számbavétele, prioritások állítása.

Minőségi körök vezetői, partnerek képviselői.

Tanév elején

A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, értékelés

Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról.

Szaktárgyi és attitűd mérések értékelése.

Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése.

Az ellenőrzési tervnek megfelelően, igazgató, ig.h. munkaközös-ség- vezetők.

Bemenet, folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban

Napközi otthonos és tanulószobai nevelés biztosítása a szülői igényeknek megfelelően

Az önállótanulási szokások megalapozása.

Tanulási módszerek, technikák. Ismeretbővítő szabadidős tevékenységek

Igazgató, ig.h., napközis nevelők

Folyamatos

 

Szabadság Sugárúti Általános Iskola (1171. Budapest, Szabadság sugárút 32.)

Minőségirányítási elvárások (specialitások)

Sikerkritériumok,

várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök,

közreműködők

Megvalósítás

gyakorisága,

határidő

Emelt szintű informatika

oktatás

Az iskola keresettsége nő, az irányítás jól működik.

Fejlesztő programok

Igazgató, szaktanárok

Évenként folyamatos

Simonyi Zsigmond Kárpát -medencei helyesíró verseny évenkénti országos döntőjének 
megrendezése

 

A rangos nemzetközi verseny sikeres megrendezése

Program-koordináció

A OM, a Magyar

Tanárok Országos Egyesülete, az Önkormányzat segítségével 

Igazgató

Évenként

 


 

2. Intézményi minőségpolitika

2.1. Helyzetelemzés

2.1.1. Az alapítás körülményei

Budapest XVII. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a módosított 1990. évi LXV. tv. 9. § és a módosított 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a 156/1995. (12. 26.) Kormány rendelet alapján fogalmazta meg a közoktatási intézmény alapító okiratát.

Az intézmény megnevezése: Szabadság Sugárúti Általános Iskola

Az intézmény alapítója, fenntartója: Budapest, XVII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete.

Az intézmény típusa:  Általános iskola (1-8 évfolyam)

Alaptevékenység:

·        8 évfolyamos, nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó nevelés- oktatás

·        napközi otthonos ellátás

·        iskolai intézményi étkeztetés

·        intézményi vagyon működtetése

2.1.2. Iskolánk története

Iskolánk székhelye Rákoscsaba - Újtelep, Rákoscsaba első új települése

            1908-tól törvényileg kötelezővé lett az ingyenes népoktatás. Gondoskodni kellett az újtelepi gyerekek iskoláztatásáról. Némely községi képviselőtestület húzta, halasztotta az ügy megoldását, de a szülők 1910-ben erélyesen felléptek az elöljáróságnál gyermekeik érdekében. Tovább kitérni nem lehetett, ezért képviselő-testületi gyűlésen megalakították az ún. községi iskolaszéket.

            Még 1910-ben két tantermes községi iskolát állítottak fel, bérházakban elhelyezve.

            A tanulók száma rohamosan emelkedett, a helyzet szinte tarthatatlanná vált az alkalmatlan bérházakban.

            1912-ben a képviselő-testület elhatározta egy 4 tantermes iskola megépítését a Fasor és a Béla utca keresztezésénél lévő nagy telekre. El is készült az új községi iskola. A négy tantermen kívül magában foglalt egy tanítói tanács-szobát, egy könyvtárszobát, külön építve pedig egy szoba-konyhás szolgálati lakást.

            1914-től a községi iskola állami lett.

            1926-ban emeletráépítéssel igazgatói lakással 6 tantermes iskolává bővült.

            1941-ben az igazgatói lakásból 2 tantermet létesítettek.

            1942-ben felépült rákoskerti iskolát hozzácsatolták a sugárúti iskolához.

            1948-ban önálló lett a rákoskerti iskola. Az Anna utcában „fiókiskola” létesült. Először a két 4. osztály tanult itt. Később két napközis csoport, valamint a gyakorlati foglalkozás kapott helyet az épületben.

            1954-ben bővítették ki az iskolát a mai formájára.

            1954 után az iskola létszáma annyira felduzzadt, hogy párhuzamosan 2-3 osztályt tanított évfolyamonként. Az elhelyezési gondok megszüntetésére átálltak a kétműszakos oktatási rendszerre.

            1989-ben az iskola létszáma ismét csökkent, így visszaállhatott az egyműszakos oktatási rendszerre, egyben az Anna utcai épületbe az elsőosztályos diákok tanítását is áthelyezte.

            1991-ben a képviselő-testület döntött a sugárúti iskola tornatermének és a hozzá kapcsolódó tantermeinek építéséről. Megbízza a Polgármestert és a VoKKeM bizottságot, hogy az építkezéssel kapcsolatos döntést készítse elő.

            1992-től az iskola tanulólétszáma ismét folyamatosan emelkedik.

            1993 februárjában a képviselő-testület megvásárolja tornaterem-építés céljából a Nyitány utca és a Szabadság sugárút sarkán álló három telket.

            1993 szeptemberében elbontják a telkeken található épületeket.

            1994. április hóban elkészül a tornaterem és a tantermek építési terve.

            1995. május, június: az iskola saját erőből, szülői támogatással, helyi képviselők és a polgármester anyagi támogatásával szabadtéri sportpályát alakít ki a tornaterem építésének céljára vásárolt telkeken, valamint az üres, elhanyagolt telket lomtalanítja és bekeríti.

            1996. július 29-én engedélyezik az építési tervet.

            1997. január 16-i ülésén felfüggeszti az építkezéssel kapcsolatos szervezőmunkát, az építmény magas bekerülési költsége miatt, s egyben felkéri a polgármestert, új alternatívák keresésére.

            1998. június leteszik a tornaterem alapkövét.

            1999. június részleges átadják az új épületet, a tornatermet.

            2000. februárjában átadják a 4 tantermet.

            200l.  márciusában a felsőtér és az aula, és ezzel a teljes épület átadásra került.

2.1.3. Az intézmény minőségi múltja

            Iskolánkra mindig jellemző volt a minőségi munkára való törekvés. Rákoscsaba lokálpatrióta lakossága mindig figyelemmel kísérte az iskolában folyó munkát, mindig erős elvárásai voltak az iskolával szemben. Az intézmény pedagógusai és a szülők között rendszeres volt a kommunikáció, természetes volt a szülői igények kérdőíves felmérése korábban is. Az intézményben rendszeres a belső visszacsatolás, a szakmai munka értékelése, a munkatervben rögzített éves ellenőrzési terv. A Comenius 2000 I. intézményi modell bevezetése tudatosabbá teszi a PDCA logika alkalmazását.

Iskolánkban 2003-ban 7 fő elvégezte a „Minőségügyi alapismeretek” – c. tanfolyamot, kétszer pályáztunk a Comenius 2000 I. intézményi modell bevezetésének támogatására – sajnos sikertelenül – így a bevezetését saját magunk, külső támogatás nélkül oldjuk meg.

A minőségirányítási csoport 2003-2006 között elvégzett munkái:

Minőségbiztosítási rendszerünk:

            A minőségbiztosítás véleményünk szerint egy folyamat, s nem lehet más a feladata, mint egy olyan rendszer létrehozása, amely alkalmas arra, hogy az iskolával szemben támasztott igényeket, elvárásokat teljesíthetővé alakítsa. E folyamat tudatos, célirányos és szervezett tervezése azonban megkívánja és feltételezi, hogy megfogalmazzuk önmagunk számára mit is jelent a minőség.

Az eddig leírtakból már érezhető volt, hogy törekszünk, és nyitottak vagyunk új módszerek alkalmazására, a hatékonyság növelésére, az eredményesebb munkára. Partnerek vagyunk az innovációs munkában, mert csak így tudunk a környezet igényeinek megfelelni, hiszen az iskola számára nem lehet fontosabb cél, mint alkalmassá válni jó minőségű szolgáltatás nyújtására.

            Mindig is az volt a célunk, hogy a képzés végére a tanulók képességeiknek, tudásuknak megfelelően a lehető legjobb eredményt érjék el, amihez igyekszünk az optimális feltételeket megteremteni, kielégíteni a környezet elvárásait.

            Ennek érdekében vállalkozunk:

·        az önértékelési rendszer alkalmazására, melynek rendszere átfogja az intézménytevékenység egészét

·        az alaphelyzet felmérésére és a reális minősítésre

·        az iskolavezetés és tantestület véleményének konszenzusra juttatására

·        a minőségjavítás legközelebb elérhető céljainak meghatározására

Ezen tevékenységet nem kampányjelleggel, hanem folyamatos feladatként kezeljük, hiszen a minőség menedzselése egy soha véget nem érő folyamat, az iskola értékelő rendszerét, munkáját teljes körűen átfogja. Ilyenek:

·        az iskola filozófiájának megfogalmazása, amely stratégiai jellegű

·        az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés

·        az értékelő munka területei

 

2.2 Az intézményi minőségpolitikánk

2.2.1. Jövőkép és küldetésnyilatkozat

Az intézményi MIP célja, hogy a helyzetelemzés alapján stratégiai irányokat határozzon meg, és az intézmény meglévő értékeit erősítse, illetve új értékeket hozzon létre. Célunk a munka ellenőrzöttségének és értékelésének folyamatos fenntartása. A szervezet önismeretének növelése, hogy a partneri igény- és elégedettségmérés a nevelőtestületet hozzásegítse a problémák feltárásához, ezek ismeretében a megelőző jellegű és folyamatos javításhoz.

Ezeket a célokat a minőségügyben már általánosan használatos PDCA-ciklus logikája mentén szeretnénk megvalósítani.

Iskolánkban jelenleg folyamatban van a Comenius 2000 I. intézményi modell kiépítése. Nevelőtestületünk elhatározása, hogy partnerközpontú működésünket a modell előírásainak megfelelően folytatja, ez összecseng az eddigi hagyományainkkal. Rákoscsaba környezete elvárja és elvárta eddig is a partnerközpontú működést, a szülői együttműködésnek és véleményalkotásnak eddig is nagy hagyományai voltak.

·        Több évtizedes hagyományunk megőrzése mellett, partnereink igényeit és elégedettségét biztosítani tudjuk.

 

A küldetésnyilatkozatban megfogalmazottak elérésére garancia az intézményben működő hatékony minőségfejlesztési munka és a vezetők, dolgozók minőség iránti elkötelezettsége.

Alapelveink:

·        Esélyegyenlőség: Vállaljuk, hogy minden tanulónak személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembe vevő, adekvát pedagógiai fejlesztést, egyéni törődést, oktatást, képzést biztosítunk. Ebbe beletartozik a tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakemberhez irányítás.
A létszámhatáraink figyelembe vételével minden jelentkezőt felveszünk, akiknek szülei elfogadják pedagógiai elveinket és módszereinket.

·        Nyitottság: Tantestületünk fogadóképes minden olyan pedagógiai törekvés, kezdeményezés iránt, amely a gyermeki személyiségfejlesztést hatékonyabbá, teljesebbé teszi, és célkitűzéseinkben megfelel.
Iskolánkban szívesen látunk vendégül mindenkit, aki pedagógiai munkánk iránt érdeklődik. Ugyanakkor senkinek a látogatása nem zavarhatja sem a pedagógiai folyamatot, sem a folyamatban résztvevők érdekeit.

·        Komplexitás: Pedagógiánkban nem választjuk szét az oktatást és a nevelést. A gyerekeket körülvevő világról minél teljesebb képet kívánunk kialakítani, ehhez a már meglévő gyermeki világképet folyamatosan gazdagítjuk új ismeretekkel. Az elsajátítandó ismereteket több oldalról és többféle módszerrel közelítjük meg. Az eredményes tanulás módszereit, eszközeit, sajátos eljárásait is megtanítjuk.
A tartalmas sokszínű iskolai élettel mintát adunk a felnövekvő generáció számára ahhoz, hogy hogyan alkossa meg jövendő sikeres, boldog életét, a munka, a játék, a szórakozás és a tanulás harmóniáját.
A gyermekeket érő nevelési hatások (társadalmi, szülői, iskolai) összhangját igyekszünk megteremteni, koordinálni, a negatív hatásokat ellensúlyozni a személyiség egészséges és harmonikus fejlődése érdekében.

·        Személyközpontúság: Munkánkban törekszünk arra, hogy minden gyermekünket saját egyéni adottságainak és képességeinek maximális kihasználására késztessük, s ezzel együttműködő, önmegvalósító, norma- és szabálytudattal rendelkező, szuverén, erkölcsös személyiség formálódását segítjük.

Nevelési célok:

Sikerre vágyó, önmagát megvalósítani akaró és tudó, az alapvető emberi normákat tiszteletben tartó ifjúság nevelése, képzése, valós önismerettel és önbizalommal helytálló ember megalapozása az elsődleges célunk.

Kiemelt céljaink:

·        Az életkori sajátosságoknak megfelelő képesség- és személyiségfejlesztés.

·        Nyitottságra való törekvés, érdeklődés felkeltése a környezeti hatások iránt.

·        Hagyományőrzés és a hagyományok megismerése iránti igény kialakítása, kiemelt tekintettel hazánk, népünk és a világ örökségére.

·        Az egyén és a közösség harmonikus együttélési formáinak tudatosítása, a másság elfogadása.

·        Demokratikus jogait, kötelezettségeit megismerő, azt gyakorolni akaró és tudó diákközösség kialakítása.

·        A természet és az épített környezet értékeinek megismertetése, védelme szükségességének tudatos rögzítése.

2.2.2. Kiemelt minőségpolitikai céljaink:

·        A folyamatos fejlesztés készsége és képessége.

·        A PDCA ciklus következetes alkalmazása

2.2.3 Közép távú minőségpolitikai céljaink:

·        Az iskola jogszerű, szakszerű és eredményes működésének garanciája a minőségi munkavégzés, a tanuló egyéni fejlődése, minőségelvű nevelés-oktatása, a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével

·        Iskolánkban a minőség a szakmai felkészültséget, a megbízhatóságot, a felelősségtudattal végzett feladatvállalást, a tényekre és elemzésükre alapozott tervezést és a kiváló munkavégzésre való törekvést jelenti.

·        Fontos, hogy tanulóinknak teljes körű iskolai ellátást biztosítsunk, hogy a délelőtti tanórákat – az egész napos foglalkoztatás keretében – tervszerűen, egymásra épülő tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokkal kiegészítsük, rászoruló tanulóinknak szociális ellátást biztosítsunk, pedagógusainknak az állandóan frissítendő, korszerű pedagógiai ismeretek elsajátításához átgondolt pedagógus továbbképzési rendszert működtessünk.

·        Pedagógiai munkánk kiegészítéséhez folyamatosan együttműködünk a kerületi szakszolgálat munkatársaival.

·        Iskolánk vezetése és minden dolgozója elkötelezett a partnerek igényeinek és elvárásainak megfelelő működés megvalósítására.

·        Szakmai munkánk állandó szinten tartására jól működő belső értékelési rendszert építettünk ki, amely tekintettel van az iskolai munka sajátosságaira, iskolánk céljai közt kiemelt gyermekközpontú nevelési törekvéseinkre, fontosnak tarjuk, hogy a nyitottság, az egymástól való tanulás jellemezze kollegáink munkáját

·        Mindehhez arra törekszünk, hogy munkatársaink számára a minőségi munkavégzéséhez a megfelelő környezetet és szükséges erőforrásokkal biztosítsuk.

·        Minden munkatárstól elvárjuk:

o       a partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében felelősséggel végzett munkát

o       a szülőkkel való együttműködés fejlődését, kiemelten a kommunikáció területén

o       a pedagógiai programunkban, éves munkatervünkben kitűzött határidők és feladatok pontos betartását, tanulók és szülők felé egyaránt

2.2.4 Az iskolaszervezet hatékonyságának növelése érdekében kitűzött célok:

·        Innovációs törekvések erősítése

·        Fontos, hogy a döntések elemzésekre, tényekre épüljenek

·        Kétirányú információs rendszer kiépítése

·        Hatékony konfliktuskezelési eljárások elsajátítása

·        Különlegesen eredményes iskolává válni:

o       produktív iskolai légkör (rendezett környezet, problémamegoldó irányultság, egységes tantestület) megteremtése, amelyre törekvés minden dolgozó kötelessége

o       hangsúlyos az alapvető tanulási készségek elsajátítása

o       tanulói előrehaladás megfelelő nyomon követése és visszacsatolása

o       kiemelkedő vezetés (iskolai tevékenységek gyakori és személyes értékelése, ellenőrzése; a tanárok támogatása; a megfelelő források megkeresése)

o       eredményes oktatásszervezés és végrehajtás

o       jelentős szülői részvétel

o       pontosan meghatározott elvárások és követelmények a tanulók irányában

A nevelési-oktatási célok újragondolása és a tanítási-tanulási gyakorlat során a különböző tanulási eredmények (tudás, képességek, készségek, attitűdök) kívánatos egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. A nevelési-oktatási célok kijelölése oly módon kell, hogy történjen, hogy abban kellő hangsúlyt kapjanak a kulcskompetenciák.

2.2.5 Comenius minőségcélok:

2.6. A fontosabb minőségpolitikai célok kiemelése a minőségpolitikából, és annak teljesülési kritériumai, elvárható eredményei.

Cél:

Oktatási rendszer működtetése; kínálatának folyamatos fejlesztés

Feladatok:

-         Stratégiai tervezés középtávon, a partneri igények ismeretében

Indikátorok:

-         A partneri igények megismerése után az igények kielégítése

Sikerkritériumok:

-         A partneri visszacsatolások 75% feletti elégedettséget mutatnak

 

 

Cél:

Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba

Feladatok:

-         Munkaközösségi szinten átgondolt tervezés, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően

Indikátorok:

-         a mérés-értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás

Sikerkritériumok:

-         A célok megjelenése az éves tervezésben

 

Cél:

Differenciált tanulás növelése

Feladatok:

-         egyéni, személyre szabott fejlesztés növelése a nevelőtestületnél

-         hozzáadott értékek egyénre szabott tervezése; egyéni, személyre szabott értékelés

-         Módszertani továbbképzések szervezése

-         Megjelenés az éves tervezésben

Indikátorok

-         a tanórák hány százalékában folyik nem frontális oktatás,

-         a pedagógusok hány százaléka alkalmaz differenciáló módszereket,

-         a tanulók hány százalékának van egyéni fejlesztési terve,

-         az egyéni fejlesztési tervvel tanulók kompetenciái hogyan alakulnak többi társaikhoz képest. 

Sikerkritériumok

-         A tanórákon átlagosan legalább 25%-ban differenciált oktatás folyik

-         A pedagógusok 100%-a tud differenciáló módszereket alkalmazni

 

 

Cél:

Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása

Feladatok:

-         A partneri igények kimutatása felméréssel

-         Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása

-         A résztvevők számának növelése

Indikátorok:

-         A szabad sáv, érdeklődésnek megfelelő hasznosítása

-         Tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése

Sikerkritériumok:

-         A szabadidős tevékenységekben a résztvevő tanulók számának emelkedése

-         A tanulók érdeklődésének megfelelő tanórán kívüli tevékenységek számának növekedése

 

Cél:

Gyermeki jogok érvényesülése

Feladatok:

-         A tanulói panaszok áttekintése az elmúlt időszakban

-         A szülői panaszok áttekintése az elmúlt időszakban

-         Milyen típusú tanulói, szülői panaszok érkeztek?

-         Milyen fegyelmezési eszközöket alkalmaznak a pedagógusok?

-         A dokumentált fegyelmezési esetek (intők, rovók, üzenetek stb.) tartalmaznak-e jogsértő elemeket?

Indikátorok:

-         Jó, együttműködő, egymást elfogadó diák-pedagógus kapcsolat

-         Jó, együttműködő, egymást támogató szülő-pedagógus kapcsolat

Sikerkritériumok:

-         A bejelentett panaszok számának csökkenése

-         A bejelentett panaszok tárgyilagos, a problémák reális feltárására törekvő megoldása

 

Cél:

Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása

Feladatok:

-         Megfelelő képesítésű munkatársak alkalmazása

-         A hiányzó szakok betöltése pályáztatással

-         A hiányzó, pályáztatással be nem töltött szakok ellátásához továbbképzési terv készítése

-         Szakirányú továbbképzések, szakvizsgák, korszerű technológiák alkalmazását segítő továbbképzések (Pl.: ECDL vizsga) támogatása

Indikátorok:

-         Évente legalább két nevelési értekezlet vagy testületi módszertani továbbképzés szervezése

-         A szakos ellátást támogató továbbképzési terv készítése

Sikerkritériumok:

-         100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben

 

Cél:

Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál

Feladatok:

-         Belső pedagógiai műhely kialakítása

-         Nyitottság más intézmények tapasztalatai, módszerei felé, társintézményekkel való kapcsolatok fejlesztése

-         Pedagógiai bemutatók, konferenciák látogatása, szervezése

Indikátorok:

-         Rendszeres, szervezett módszertani továbbképzés és önképzés

-         Belső képzések

Sikerkritériumok:

-         Gyermek- és partnerközpontú gondolkodás elterjedése a testületen belül

-         Elégedettség, megfelelőség a partnerek szemében

-         Az intézmény pedagógiai kultúrájának tudatos összehasonlítása a partnerek igényeivel

 


 

Cél:

A szervezeti kultúra fejlesztése

Feladatok:

-         A szakmai csoportmunka folyamatos fejlesztése

-         A partneri vélemények közös elemzése

Indikátorok:

-         Klímateszt

Sikerkritériumok:

-         A felelősségteljes együttműködés, a csoportmunka javulása

 

Cél:

Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

Feladatok:

-         A meglévő eszközök állományának összehasonlítása a kötelezően előírt, valamint az intézmény pedagógiai programjához csatolt eszközjegyzékben foglalt igényekkel

-         Éves beszerzési terv készítése a költségvetésben biztosított anyagi források alapján

-         Pályázatok rendszeres figyelése

Indikátorok:

-         Az eszközpályázatok számának emelkedése

-         Éves eszközigény-leltár készítése

Sikerkritériumok:

-         A rendelkezésre álló eszközök gyarapodása

 

Cél:

Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

Feladatok:

-         Az intézményi szintű értékelések, mérések rendszerezése

-         Visszacsatolás az egyes értékelések eredményességére vonatkozóan

-         A külső mérések és a belső mérések összehasonlító elemzése

-         a hozzáadott értékek személyre szabott elemzése

-         A mérések eredményének feldolgozását követően feladatterv készítése

Indikátorok:

-         az elemzésről készült dokumentumok

Sikerkritériumok:

-         az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek

 

Cél:

A Kiemelten kezelt tantárgyak (matematika, magyar, informatika és az  idegen nyelvek) tanításának fejlesztése

Feladatok:

·        Az oktatás hatékonyságának elemzése

·        A partneri elégedettség és igény mérése

·        Problémalista → intézkedési terv készítése

·        A tanítás tárgyi feltételeinek javítása

Indikátorok:

·        Mérés- és versenyeredmények

Sikerkritériumok:

·        Partneri elégedettség

 

Cél:

A minőségirányítási csoport folyamatos működésének teljes beépülése az iskolai munka gyakorlatába

Feladatok:

·        Minőségfejlesztési munkaterv végrehajtása

·        Folyamatos visszacsatolás a mért eredményekről

Indikátorok:

·        Munkajelentések, összefoglalók, jegyzőkönyvek

·        Az eredmények ismertetésének szélesebb körű nyilvánossága

Sikerkritériumok:

·        A partnerközpontú testületi szemlélet kialakítása

·        A partnerközpontú intézményi működés kialakítása

·        A partneri elégedettség erősítése

 

3. Az intézmény minőségirányítási rendszere

 

A Szabadság Sugárúti Általános Iskola minőségpolitikája – az iskolavezetés irányításával, a partnerek igényei és elvárásai, az iskola hosszú távú céljai figyelembe vételével – az iskolai minőségirányítás rendszerének elveit jelenti.

Az intézmény jelenleg a COMENIUS 2000 I. partnerközpontú intézményi modell szerint építi minőségirányítási rendszerét. Jelenleg a partneri igény- és elégedettségmérés szakaszánál tart. A további feladatok a minőségfejlesztési munkaterv alapján követhetők.

·        A minőségpolitika képezi az alapját a minőségcéloknak

·        A minőségpolitikát az intézményvezető ismerteti az alkalmazottakkal

·        Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikai nyilatkozat minden munkatárs számára jól láthatóan hozzáférhető legyen

·        Az iskola tevékenységében, a partnerek körülményeiben bekövetkező változások esetén az iskolavezetés a minőségpolitikáját módosítja, illetve annak alkalmasságát felülvizsgálja

·        Intézményünk minőségfejlesztésében az önkormányzat, valamint további partnereink segítő, támogató részvétele elengedhetetlen.

·        Törekszünk arra, hogy intézményünkben tovább fejlődjön és megerősödjön a folyamatos fejlesztés szemlélete.

·        Célunk, hogy az intézményünket választó tanulók és szülők elvárásainak megfelelő „szolgáltatásokat” megtartsuk, ezek minőségét a pedagógusokkal együttműködve fejlesszük.

·        Megtartandó értéknek tekintjük az intézményünk által kialakított sajátos arculatunkat, amelyet a pedagógiai programunk is tükröz.


 

3.1. A minőségirányítási rendszer működtetése

 

A minőségfejlesztési rendszer KT 40. § (11) a működést, szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig az alábbiakat;

·                   a vezetési,

·                   tervezési,

·                   ellenőrzési,

·                   mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg.

3.1.1. Intézményvezetés

Az intézmény vezetése biztosítja:

A vezetőség ebben az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a Szabadság Sugárúti Általános Iskola szolgáltatásaira vezette be. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek meghatározott munkamegosztás szerint dolgoznak, tevékenységüket négy munkaközösség, valamint a diákönkormányzat segíti.

Minőségirányítási rendszerünket a Közoktatási Törvény 40.§. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A kidolgozáskor figyelembe vettük a fenntartói ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is.

Az iskola igazgatója és vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:

Az iskola igazgatója vállalja:

Az iskola munkatársai felelősséget viselnek:

            A Szabadság Sugárúti Általános Iskola nevelőtestülete – némi fluktuációtól eltekintve – stabil, a szakos ellátottság 100 %-os, a pedagógus továbbképzés rugalmas. 4 fő szakvizsgázott pedagógus van, 1 fő jelenleg készül szakvizsgára, minőségfejlesztési akkreditált képzésben 8 fő, minőségfejlesztési alapok és módszerek c. továbbképzésben 25 fő, mérés-értékelési képzésben 7 fő, informatika alapképzésben 23 33 fő vett részt. (Ez utóbbiból 13 fő tett ECDL START vizsgát,  majd ez idővel + 2 fővel kiegészült, 9 fő pedig elvégezte az ECDL vizsga mind a 7 modulját. Számítástechnikából 1 fő alapfokú, 6 fő középfokú és 3 fő felsőfokú végzettséget szerzett.

A külső kapcsolatok széleskörűek, működésük jó. Az éves munkaterv konkrét célokra épül, az alapelvek megfelelnek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév rendje szabályozott, ütemezett a rendezvények terve. Érdekegyeztető fórumok működnek, iskolaszék van, a diákönkormányzat hatásköre tisztázott

 

 

3.1.1.1. A kulcsfolyamatok felelősségi mátrixa;

 

 

Folyamat

Felelős

Határidő

Érintettek

Informáltak

1.

Stratégiai tervezés / Intézkedési terv PP/

Igazgató

Ötévente

Testület

Partnerek

2.

Éves tervezés

Igazgató

Szept. 15.

Testület

Véleményezők köre

3.

Vezetői ellenőrzés

Igazgató

Szept. 15.

Testület

Véleményezők köre

4.

Irányított önértékelés

Min. vez.

Négy-évente

Testület

Partnerek

5.

Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése

Min. vez.

Évente/kétévente

Szülők, tanulók/ külső partnerek

Érintettek

6.

Információ áramlás biztosítása

A teljes iskolavezetés

Szept. 15.

Testület, tanulók, szülők

Testület, tanulók, szülők

7.

Továbbképzési rendszer működtetése

Igazgató

Testület

Márc. 15.

Testület

8.

Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése)

Igazgató / helyettesek

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület

9.

Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások)

Igazgató / helyette-sek

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület

10.

Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra)

Igazgató

Költségvetés tervezése

Iskola; Lakás 17 Kft.

Fenntartó

 

 

Folyamat

Felelős

Határidő

Érintettek

Informáltak

11.

Gazdasági és pénzügyi folyamatok

Igazgató

Munka-terv szerint

Gazd. Felelős, titkárság

Testület

12.

Egyéb kiszolgáló folyamatok

Igazgató

Munka-terv szerint

Gazd. Felelős, titkárság

Testület

13

Beíratás

Alsós Ig.h.

Minden év április

Testület

Testület

Fenntartó

Iskolaszék

13.

Beiskolázás

Felsős ig.h.

Minden év december-február

Testület

Testület

Fenntartó

Iskolaszék

14.

Módszertani eszköztár és kultúra

Ig. helyette-sek

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület

Fenntartó

Iskolaszék

15.

A tanulás támogatása

Ig. helyette-sek

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület

Fenntartó

Iskolaszék

16.

Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet)

Oszt.főnökök, szaktaná-rok

Negyed-évente oszt. értkelezleten

Oszt.főnökök, szaktaná-rok

Testület

17.

A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök

Ig. helyette-sek / mk. vezetők

Félévente

Testület

Testület

18.

Pedagógusok együttműködése

Mentorok biztosítása az új kollegák számára

Ig. helyette-sek

Félévente

Testület

Testület

19.

Az intézmény működésének éves értékelése

Igazgató

Évente

Testület

Fenntartó, Iskolaszék

20.

A 4; 6. osztályos továbbtanulók nyomon követése

Alsós, Felsős ig. helyettes

Évente

Testület

Min. csoport

Partnerek

21.

A 8. osztályosok nyomon követése

Felsős ig. helyettes

Évente

Testület

Min. csoport

Partnerek

22.

Belső audit

Min. vez.

Négy-évente

Testület

Partnerek

 

3.1.2. Tervezés

a.) Pedagógiai Program

Az intézmény hosszú távú tervezése a pedagógiai programban valósul meg. A pedagógiai programban meghatározott elvek és célok folyamatos kontrollját az intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja.

Az időszakosan felmért partneri igények és elvárások összevetésre kerülnek a pedagógiai programmal, az elemzésekre épül az igények és elvárásokra épített célok és feladatok kijelölése, a célokra épített intézkedési tervek az éves munkatervekben jelennek meg.

A pedagógiai program megváltoztatásának, módosításának kezdeményezése:

·        Ha a törvény ezt kifejezetten előírja

·        Ha a törvényi változások ezt szükségessé teszik

·        Ha a minőségirányítási rendszer folyamatában a partneri igények és elvárások eltávolodnak a pedagógiai programban megfogalmazott hosszú távú céloktól.

·         megváltoztatást kezdeményezheti:

o       A törvényi változás

o       Az intézmény minőségirányítási csoport véleménye alapján az intézményvezetés

o       Az intézmény minőségirányítási csoport véleménye alapján a nevelőtestület 2/3-os többsége

o       Az iskolaszék

A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása: 2. sz. melléklet

Felelősségek és hatáskörök (a pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatához)

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Igazgató

Tantestület

 

2.

Igazgató

Kibővített isk. vez.

Nevelőtestület

3.

Igazgató

Támogatói kör

Nevelőtestület

4.

Igazgató

Munkacsoportok

Nevelőtestület

5.

Igazgató

Tantestület

 

6.

Csoportvezetők

Munkacsoport tagjai

Igazgató

7.

Csoportvezetők

Munkacsoport tagjai

Igazgató

8.

Igazgató

Tantestület

 

9.

Munkacsoportok vezetői

Tantestület

 

10.

Igazgató, DÖK vezető

Iskolaszék, DÖK

 

11.

Igazgató

Iskolavezetőség

Tantestület

12.

Minőségi kör vezetője

Minőségi kör tagjai

Igazgató

13.

Igazgató

Tantestület

 

14.

Igazgató

Szülők, gyerekek, tantestület

 

15.

Igazgató

Önkormányzat

Tantestület

 

b.) Az iskola éves munkatervének elkészítése

A folyamat célja:

A munkaterv rövid távon meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját, a feladatok végrehajtását, időtervezést és a felelősök rendszerét.

A folyamat leírása és a folyamatábra: 3. sz. melléklet

c.) Minőségfejlesztési munkaterv

A feladatokat az éves munkaterv szerint ütemezzük és hajtjuk végre.

3.1.3. Az erőforrások biztosítása

Az intézmény igazgatója az éves munkatervben meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi rendszer fenntartásához és működtetéséhez.

Az iskola csak olyan programok megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

3.1.3.1.) Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva, a követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége.

a.) A kiválasztási és betanulási rend működtetése

Célok:

·        Az álláshely betöltésére az adott lehetőségekből a legoptimálisabb pályázó kiválasztása

·        Olyan betanulási folyamat kialakítása és működtetése, amely biztosítja az új kollega számára a helyi sajátosságok, hagyományok, szakmai elvárások és lehetőségek mielőbbi ismeretét

·        Az új munkatársak segítésére mentorok biztosítása

b.) Kiválasztási szempontlista pedagógus munkakör betöltéséhez:

·        Alapvető feltétel, hogy a pályázó feleljen meg képesítési és gyakorlati követelményeknek

·        A pályázó fogadja el az intézmény alapértékeit, nevelési-oktatási alapelveit, hagyományait, környezetének elvárásait, a pedagógusi munkával szemben támasztott szakmai és etikai követelményeit

·        Fontos, hogy pozitív életszemléletű, kiegyensúlyozott személyiség legyen

·        Legyen tájékozott a pedagógiai módszerekben, és legyen nyitott az új munkamódszerek iránt.

·        Olyan egyéb ismeretek is figyelembe vehetők, amelyek az intézmény tevékenységében hasznosíthatók.

·        Mutasson befogadási és önművelési készséget.

·        Ha szükséges, vállaljon próbatanítást

c.) Interjúterv pedagógus munkakör betöltéséhez:

o       Intézményvezető, az adott tagozat helyettese, szükség esetén a munkaközösség-vezető

o       Szakmai önéletrajzban leírtak pontosítása.

o       Az álláshely betöltésével kapcsolatos munkáltatói kérdések megbeszélése

o       A besorolással, illetménnyel kapcsolatos kérdések megbeszélése

o       A hiányzó információk megszerzése az eddig végzett pedagógiai munkáról és a pályázó tapasztalatairól

o       A pályázó alkalmasságával kapcsolatos kérdések

o       Az intézmény alapértékeinek, nevelési-oktatási alapelveinek értelmezése, a feladat ellátása esetén az elvárások megbeszélése

o       Az intézmény profiljának átfogó ismertetése.

o       A meghirdetett állás betöltésével járó várható feladatkörök

o       A pályázó egyéni igényeinek megbeszélése

d.) Betanulási rend a pedagógus munkatársak részére:

Az új kollégák támogatására az intézmény vezetése – az adott munkaközösség-vezető véleményének meghallgatása mellett – mentort biztosít.

e.) A mentor kiválasztásának szempontjai
f.) Az új nevelő feladatai:
g.) A mentor feladatai:
h.) Kiválasztási szempontlista nem pedagógus munkakör betöltéséhez:

Alapfeltétel:

A pályázó feleljen meg a munkakörhöz előírt képesítési követelményeknek, fogadja el a közalkalmazotti munkaviszonnyal járó alapvető elvárásokat

Ezen felül:

i.) Betanulási rend a nem pedagógus munkatársak részére

Az új munkatárs betanulásához támogató kollégát biztosít az intézmény vezetése

j.) A támogató kolléga feladatai:

 

k.) Az új munkatárs feladatai:
l.) Továbbképzési rendszer működtetése

Célok:

m.) Továbbképzési rend:

 

Feladatok

Helye

Felelős

Határidő

1.

Az éves továbbképzési lehetőségek közzététele (közlöny, továbbképzési füzetek stb.)

Tanári, könyvtár faliújságja

Igazgatóhelyettesek

Február 10.

2.

A jelentkezők kiválasztják az érdeklődésüknek megfelelő továbbképzést

Egyéni

Alkalmazottak

Február 20.

3.

A jelentkezések benyújtása írásban, formanyomtatványon

Titkárság

Isk. titkár

Február 20.

 

4.

Bizottsági előterjesztés az éves továbbképzésről

A bizottság tagjai:

  • Igazgató
  • Igazgatóhelyettesek

Könyvtár

Igazgató

Március 01.

5.

A közalkalmazotti tanács véleményezi az előterjesztést

Egyéni

KT. Elnöke

Március 10

6.

Testületi döntés az éves továbbképzésről

Tanári

Igazgató

Március 12.

7.

Az éves beiskolázási terv véglegesítése, jóváhagyása

Egyéni

Igazgató

Március 15.

8.

A támogatott továbbtanulók jelentkeznek a megjelölt intézményekbe

Megjelölt intézmények

Továbbképzé-sen résztvevő kolléga

Adott jelentkezési határidők

9.

Beszámolók a továbbképzésekről

Beszámoló

Továbbképzé-sen résztvevő kolléga

A továbbképzés befejezése után 10. nap

10.

Az éves továbbképzés értékelése

Féléves beszámoló

Igazgató-helyettesek

Félévzáró értekezlet

11.

Az eljárásrend szükség szerinti korrekciója a tapasztalatok alapján

Következő éves továbbképzési terv

Igazgató

Következő év február 10.

 


 

n.) Folyamatábra a továbbképzések rendjének szabályozására

 

 

 

3.1.3.2. A gazdasági erőforrások biztosítása

a.) A tervezés területei:
b.) Tervezés lépései:
c.) A végrehajtás lépései:
d.) A műszaki karbantartás, felújítás éves terve (Fenntartói gazdálkodási terv része)
e.) Az alapítvánnyi támogatási terve

3.2 Belső ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése

Az ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik az ellenőrzési ütemterv alapján.

Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. A Közoktatási törvény megfogalmazza az iskola autonómiáját, így azt is, hogy az iskolában folyó munka valamennyi tevékenységének felügyelője és főellenőre az iskola igazgatója. Ellenőrzési joga kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre.

Feladata, hogy biztosítsa a belső ellenőrzési rendszer tárgyi- és személyi feltételeit, határidőket adjon az éves ellenőrzési munkaterv és az ellenőrzési programok összeállítására, valamint évente – a törvény által meghatározott – időszakonként az ellenőrzések alapján, az intézményben folyó munkát, az alkalmazottak munkáját értékelje.

3.2.1 Alapelvek:

3.2.2. Célok

Olyan értékelési rendszer kialakítása, amely minden intézményünkben dolgozó alkalmazott által ismert és elfogadott, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik, amelyben világosan megfogalmazottak az elvárások és a megfelelőség kritériumai.

·        Intézményünkben minden feladat, minden tevékenység – így a belső ellenőrzés is – a tanuló fejlődését, közösségi nevelését, tudásának gyarapodását kell szolgálja

·        Az ellenőrzési - értékelési rendszer fejlessze a dolgozók önértékelési képességét, hogy az a fejlődést, az igényes munkavégzést segítse

·        Segítse elő az egyéni szakmai önmegvalósítást, hogy minden dolgozó tehetsége és képessége szerint járulhasson hozzá a testület szakmai munkájához

·        Hangolja össze az egyéni és szervezeti célokat.

·        Segítse a belső kommunikációt.

·        Javítsa a probléma- és konfliktuskezelést

·        biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról

·        jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat

·        segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését

·        megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet

·        vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, a selejtezés és egyéb zárlati tevékenység helyességét

·        Konkrét, elemezhető adatokkal biztosítsa a minőségi munka folyamatosságát, a PDCA logika érvényesülését

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.

Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes intézményvezető-helyettest.

3.2.3 Jogszerű működés, dokumentumok ellenőrzése

Az intézmény működésének alapvető jogszabályi háttere

• 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)

• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

• 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.)

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

• 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

• 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

• 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

• 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

• 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

• 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

• 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

• 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

• 44/2000. (XII. 24.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

• 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

Az intézmény rendelkezik a működéshez szükséges hatósági engedélyekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket.

Iskolánk feladatai törvényes, szakszerű végrehajtásának alapdokumentumai a törvényi előírások, miniszteri rendeletek, valamint a helyi önkormányzat vonatkozó rendeleteire és az alapító okiratra épülő belső szabályozódokumentumok; a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, az SZMSZ és mellékletei, a házirend, valamint az egyéb, belső irányítással kapcsolatos szabályzatok, stb.

E szabályozók törvényi megfelelőségét az iskolavezetés folyamatosan áttekinti, átvizsgálja.

A megvalósítás feltételeinek biztosítása az intézmény működési folyamatainak ellenőrzésével történik.

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.

A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményünkben:

1.      Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. (Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó rendszeres belső ellenőrzése).

2.      Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – Iskolaszék, szakszervezet, közalkalmazotti tanács, DÖK, – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

3.2.4. A pedagógusok ellenőrzése

3.2.4.1. Általánosan

3.2.4.2. Szakmai ellenőrzés és értékelés

·        A tanév elején a pedagógus a tanévre szóló, osztályokra lebontott tanmenetet készít, ez. a dokumentum a tanórákon végzett munkája értékelésének kiindulási pontja. A tanmenetnek összhangban kell lennie az iskola helyi tantervével.

·        Az igazgató és helyettesei a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tanévi ellenőrzési tervet készítenek, melyben feltüntetik a pedagógusoknál esedékes óralátogatások várható időtartamát és szempontjait.

·        Az igazgató és/vagy a tagozatot felügyelő helyettese jogosult bejelentés nélkül is órát látogatni.

·        Minden óralátogatást a látogatást végzők és a tanító pedagógus részvételével – előre egyeztetett időben – értékelés követ. Az óralátogatásról írásos dokumentum készül.

·        Félévkor és év végén a pedagógus, tanévi munkájáról, pedagógiai céljairól, eredményeiről, tapasztalataira épülő további terveiről írásos beszámolót készít.

·        Az igazgató, és az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezető(k) folyamatosan figyelemmel kíséri(k) és ellenőrzi(k) az iskolában folyó tanórán kívüli munkát, az óralátogatások rendjével azonos módon.

3.2.4.3. Szempontsor a pedagógusok munkájának értékeléséhez:

·        Munkafegyelem

·        Módszertani kultúra

·        Elhivatottság

·        Szakmai színvonal, felkészültség, önképzés

·        A pedagógiai programban megfogalmazottak következetes megtartása

·        Megfelelés a pedagógiai etika elvárásainak

·        Kapcsolattartás

o       Tanár – diák kapcsolat minősége

o       Tanár – szülő kapcsolat minősége

o       Munkatársi kapcsolat minősége

o       Konfliktuskezelés

·        A tanítványok ismerete

·        Ellenőrző, értékelő munka

·        Tanórán kívüli tevékenység

·        Adminisztráció

·        Osztályfőnöki feladatok végrehajtásának minősége (osztályfőnökök esetében)

·        Felelős vezetői magatartás (vezetők esetében)

·        Eredményes felkészítés tanulmányi versenyekre, tehetséggondozás

·        Magas pedagógiai hozzáadott-értékeredmények (mérési eredmények)

·        Pozitív gondolkodás érvényesülése

3.2.4.4. Munkajogi ellenőrzés és értékelés

·        az igazgató – mint a munkáltatói jogok gyakorlója – ellenőrzi a pedagógusok munkavégzésének idejét, pontosságát, körülményeit a jogszabályokban előírt módon.

·        Rendszeresen ellenőrzik a pedagógusok adminisztratív tevékenységét

·        Az intézményvezetés félévkor és a tanév végén értékeli az iskolai munkafegyelmet és az iskolában végzett adminisztratív munka színvonalát.

3.2.5. A Technikai dolgozók ellenőrzésének és értékelésének szempontsora:

3.2.5.1. Az ügyviteli és gazdasági dolgozók ellenőrzésének és értékelésének szempontsora:

·        Szakmai felkészültség, önképzés

·        Ellenőrző, értékelő munka

·        Szűk munkaköri kötelességén kívüli tevékenység

·        Munkafegyelem és a munkához való viszony

·        Részvétele a közösség alakításában

·        Konfliktuskezelés

·        Kapcsolattartás

·        Önértékelés.

3.2.5.2. Karbantartó, konyhai dolgozó, portás, takarító-hivatalsegéd dolgozók ellenőrzés – érékelésének szempontsora

3.2.6.  Az ellenőrzés, mérés – értékelés éves tervezésének gyakorlati rendszere

Az ellenőrzés, mérés, éves munkaterv alapján folyik, havi lebontásban: A pedagógiai munka ellenőrzéséhez kapcsolódik az irodai adminisztráció, a technikai dolgozók folyamatos ellenőrzése, valamint a havi bontásban előírt állandó feladatok rendszeres ellenőrzése. Az ellenőrzési tervet minden évben a területükért felelős igazgatóhelyettesek véleményének meghallgatásával az igazgató készíti el, és a munkatervvel a nevelőtestület hagyja jóvá.

3.2.7. Ösztönző rendszer működtetése:

A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze alkalmazottainkat.

A szabályozás tartalmazza a munkatársak a pénzjutalom, magasabb szintű elismerések, címek adományozása, stb. eljárásrendjét.

3.2.7.1. A minőségi munkavégzésért, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontrendszere

1.a) A szakmai minőségi munka:

1.b) A szakmai munkához kapcsolódó egyéb feladatok:

2.) Az odaítélés módja:

3.) A javaslattevők köre és a javaslattétel módja:

4.) Javaslatra jogosultak köre:


3.2.8 Az intézményértékelés területei, az értékelés módjai /hosszabb távú feladattervek/

 

Területek

Az értékelés módjai

Értékelést végzi

Sikerkritérium

1.1. FELTÉTELRENDSZER

  • Tárgyi feltételek
  • Épület, környezeti jellemzők
  • A minimális felszereltség
  • A PP teljesítéséhez szükséges eszközök

Adatbázis

Önértékelés

Éves statisztikai elemzések

Kétévenként

Igazgató, gazdasági felelős.

2008-ra az intézmény feleljen meg a taneszköz jegyzékben előírtaknak

  • Társadalmi feltételek (mikro és makro-környezeti elemek)
  • Elvárások, elégedettség
  • Szociokulturális háttér
  • Munkaerő-piaci környezet

A partneri igényfelmérés értékelésének megküldése a fenntartóhoz

Adatbázis

Önértékelés

Kétévenként

Minőségbiztosítási szervezet

Elvárásoknak megfelelés

  • Pénzügyi feltételek
  • Intézményi költségvetés
  • Egyéb források, pályázatok, alapítványok

Pénzügyi előírások alapján

 

Adatbázis

Önértékelés

Évenként

Gazdasági felelős.

Önköltség csökkentése

 

 

 

 

1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK

  • A pedagógusok minősége
  • Korosztályi arányok, végzettség, kompetencia
  • Mesterségbeli tudás, tudományos munka, tanulók menedzselése, a tanítás minősége
  • Pedagógiai munkát segítők

Önértékelés

Továbbképzések célvizsgálata

Évente (féléves beszámoló)

Igazgatóhelyettesek

Maximális szakos ellátás,

szakvizsgások számának növelése.

 


 

Területek

Az értékelés módjai

Értékelést végzi

Sikerkritérium

  • Eredményesség
  • Tanulók tantárgyi felkészültsége
  • Tanulmányi eredmények, vizsgák, versenyeredmények
  • Továbbtanulás, lemorzsolódás
  • Gyermekek iskolaérettsége, tanulási képességek
  • Alapkészséges szintjei
  • Nevelési eredmények
  • Tanulási motiváció, attitűd
  • Szociális és pszichológiai készségek

Az intézményi mérések mellett külső szakértőtől megrendelt szakmai ellenőrzések a mindenkor rendelkezésre álló források (pályázat, képviselőtestületi döntés) függvényében

 

A pedagógiai mérés-értékelés országos rendszerébe való bekapcsolódás

Tesztek, feladatlapok

Önértékelés

Adatbázis

Évente (féléves, év végi beszámolók)

Munkaközösség vezetők

 

Külső szakértők

 

 

 

 

Osztályfőnökök

Tanulmányi átlagok megőrzése,

Hozzáadott értékek kimutatása

 

 

 

 

Iskolai tanulási attitűd, feladatiránti elkötelezettség növelése

1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS

  • Struktúra és vezetés
  • Tanügy-igazgatási tevékenység, dokumentáció, szabályozottság
  • A vezetés minősége, elfogadottság

Törvényességi ellenőrzés

 

Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett mérések értékelésének megküldése a fenntartónak

 

Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévének végén

 Kétévenként

Igazgató

Pozitív ellenőrzési tapasztalat

  • Szervezeti kultúra
  • Értékek, célok, elvek, normák
  • Problémamegoldás, konfliktuskezelés
  • Tantestületi, tanítási klíma

Önértékelés

 

Az intézményi minőségfejlesztés részeként elvégzett, szervezeti kultúrára vonatkozó mérés- értékelés eredményeinek megküldése a fenntartónak

Kétévenként

Igazgató,

Minőségbiztosítási szervezet

A Klímateszt legalább 70%-os elégedettséget mutat

 

Területek

Az értékelés módjai

Értékelést végzi

Sikerkritérium

  • Pedagógiai folyamatok
  • Nevelési, oktatási program
  • Tanulásirányítás Þ
  • Teljesítménykövetés
  • Különbségek kezelése

Önértékelés

Tesztek, feladatlapok

A tanév kiemelt vezetői ellenőrzési szempontja

Évente

Igazgató,

Munkaközösség vezetők

 

 

 

Önértékelés, irányított önértékelés

 

Folyamatát Lásd az 1. sz. mellékletben

3.2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési szempontjai

3.2.9.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási szempontjai

A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen vagy gyengén motivált tanulók azonban úgy tanulnak, ahogyan értékelik, és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Nem mindegy, hogyan történik a tanuló értékelése az iskolában, mert az a tanulóra visszaható, tanulását motiváló, módosító vagy éppen demotiváló típusú információ, mely a megerősítés révén fejti ki hatását, így magatartásmódosító erővel rendelkezik.

A megerősítés hatékonysága erősen függ attól, hogy a pedagógus értékelő információja igazságos, érvényes és megbízható-e.

A tanulói teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus oktató nevelő munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés, témazáró minősítés rendszere évfolyamtól és tantárgytól függően változik, annak részletes ismertetése a tantárgyi programok feladata.

Az ellenőrzés során az életkori és szaktárgyi lehetőségek figyelembevételével a szóbeliség és írásbeliség 50-50%-os arányának elérése kívánatos. Kiemelt szerepe van ebben a folyamatos szóbeli ellenőrzésnek és értékelésnek.

 

Az értékelés folyamata

  1. Célok meghatározása és mintavétel
  2. Értékelés funkciójának meghatározása:

        Diagnosztikus

        Formatív /folyamat közbeni/

        Szummatív

Az értékelés funkcióit gazdagítja a értékelés-mérés viszonyítási alapjának kérdése.

                   normaorientált

                   kritériumorientált

  1. Módszer meghatározása (interjú, teszt stb.)
  2. Feladatok szerkesztése (feladattipológia)
  3. Feladatok kipróbálása kisebb mintán
  4. Felmérés megszervezése:

-         egyidejűség

-         mérő biztosok ® nem érintettek a felmérésben, felügyelik a mérés szakszerűségét,

-         adatlapok sorszámozása (adatvédelem),

-         feladatlapok javítása, értékelése

-         adatrögzítés: minél kevesebb munkával kerüljön számítógépbe (SPSS, Excel, szövegszerkesztők), javításnál rögzítsük az eredeti anyagot,

-         adatok egyesítése,

-         azonos teszteket azonos módon rögzítsünk,

-         hiányzó adatok kezelése ® hibakód bevezetése.

-         feladatok értékelése: pontok, súlyozás, összes pontszám

 

Pedagógiai értékelési rendszer szerkezete:

-         A tanulók ismereteinek és készségeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése, (formatív vagy diagnosztikus) az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek, és kérdésekre adott válaszok alapján szóban és írásban

-         témazáró értékelés és minősítés (jellemzően szummatív vagy diagnosztikus)

-         félévi és év végi minősítés, (döntően diagnosztikus)

-         év végi vizsga (szummatív)

 

A formatív és diagnosztikus értékelés feladata a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a tanulás hatékonyságának javítása. Elsősorban tudáselemekre irányul, ezért szerepe az értékelési rendszer első két elemében jelentősen. A szummatív értékelés lezáró-minősítő, szelektív funkciója miatt az értékelési rendszer utolsó elemében válik dominánssá.

 

A pedagógiai értékelés nem korlátozható az osztályozásra, annak differenciáltnak, azaz egyénre szólónak kell lennie. Az értékelési funkciók megfelelő alkalmazásával elérhető, hogy a tanár egyszerre legyen szigorú és objektív a szummatív értékelésben, illetve türelmes, megengedő a más (formatív) értékelésben.

 

A pedagógiai értékelés súlypontjai:

 

A pedagógiai értékelés célja:

 

Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása.

 

A pedagógiai értékelés alapelvei:

 

Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.

A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei:

 

A további elemzések részletes háttérváltozókkal az alábbi területekre terjedjenek majd ki:

 

  1. A tanulók iskolával, illetve tanulással kapcsolatos általános viszonya; motiváció, elkötelezettség; az egyes tantárgyakkal és az olvasással kapcsolatos érdeklődés, aktivitás.
  2. A fiúk és a lányok teljesítményének különbsége az egyes tantárgyi területeken; a különbségek mértéke nemzetközi összehasonlításban; a fiúk és a lányok tantárgyak iránti érdeklődésének különbségei; a tanulás iránti elkötelezettség terén fennálló különbségek; a tanulási stratégiákban és az önértékelésben tapasztalható nemek szerinti különbségek.
  3. A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggései a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége szerint; a család életszínvonala szerint; a család által biztosított kulturális javakhoz való hozzáférés és kulturális aktivitás szerint; a családi kommunikáció jellege, gyakorisága és minősége szerint, valamint a családszerkezet szerint.
  4. A tanulási környezet és az iskolaszervezet témakörben: az iskolai és az osztályt jellemző klíma; a tanári támogatás; a tanulók, a tanárok iskolai közérzetét befolyásoló tényezők; az iskolán kívüli tanulás; az oktatási beruházások eredménye vagy hiánya (pl. tanárhiány, eszközellátottság, oktatásra fordított források), iskolavezetés; iskolaszervezet; magán és állami fenntartású iskolák eredményessége.

 

Értékelés a napköziben:

A tanulók értékelése a napköziben:

Az egész napos nevelés terén egyre nagyobb a jelentősége a napközinek a tanulók személyiségének megismerésében, képességeik fejlesztésében. A napközis nevelői munka csak az osztálytanítókkal és a szülőkkel együttműködve lehet hatékony és eredményes. Ezért szükség van a napköziben is egy sokoldalú, a legfontosabb területeket átfogó érékelésre, amely tájékoztatást ad mind a tanítónak, mind a szülőknek az addigi eredményről, pozitívumokról, hiányosságokról és hibákról.

Az értékelés elsősorban építő és dicsérő kell, hogy legyen, de nem szabad elhallgatni a hibákat és a hiányosságokat sem. Ezért az értékelésünket úgy kell megterveznünk és kiviteleznünk, hogy a tanulók felé mindig a pozitívumokat vetítsük ki. Az értékelésnek rendszeresnek, folyamatosnak és egymásra épülőnek kell lennie. Az értékelés  több lépcsős formában valósul meg.

  1. Naponta szóbeli érékelés a csoportról.
    • Pozitívumok kiemelése, hiányosságok, hibák feltárása. Tanácsok és javaslatok a javításhoz, fejlődéshez. Dicséretek (matrica, piros pont, nyomda→ egyénileg választva) a legaktívabb tanulóknak.
  2. Heti értékelés
    • A napi értékelések szóbeli összegzése a csoportról. A fejlődések, javítások kiemelése.
    • A következő hétre vonatkozó tervek, célok és feladatok megbeszélése a nevelés egyes területein a csoportra vonatkozóan.
    • Minden tanuló értékelése a csoportban. Választhatóan:
      • Faliújságon:
          • Akikre büszkék vagyunk.
          • Akiknek még fejlődniük kell.
      • Üzenő füzetben: matrica, nyomda, piros pont, stb. (Egyénileg választva)
  3. Félévenként
    • A csoportban minden tanuló az üzenő füzetében szöveges értékelésben részesül. Az értékelések a napközi szempontjából legfontosabb nevelési területekre koncentrálódnak.
    • Ezek a területek:

      • Magatartás
      • Szorgalom
      • tanulási tevékenység
      • szabadidős tevékenység
      • étkezési kultúra
      • higiéniás szokások
      • öltözködési kultúra
      • társas kapcsolatok

Az értékelési lapot év elején beragasztjuk minden napközis tanuló üzenőjébe.

Féléves értékelés

Kékkel aláhúzva

Év végi értékelés

Pirossal aláhúzva

 

Napközis szöveges értékelés: 9. sz. melléklet

 


 

3.2.9.3. Mérések eljárásrendje

Nevelő-oktató tevékenység értékelése

 

      Mit mérjünk?

         területek

  Ki mérje?

     Mikor?

Eszközök/

módszerek

Indikátorok  (Mi mutatja

meg az eredményt?)

Tájékoztatás

jóváhagyás

Intézkedés mérés előtt és után

1.

Tartalmi tevékenység:

 

 

 

 

 

 

1.1.

Tantárgyi anyag

magyar

matematika

 

idegen nyelv

informatika

OKÉV mérések alapján az intézmény

 

 

Iskolai munkaközösség

Évente májusban

Feladatlapok

 Követelményrendszer (differenciálási szempontok) Pedagógiai programból képzett indikátorok

Az intézmény munkakö-zösségi és vezetői szinten értékeli a méréseket

Az OKÉV méréshez tanfolyam elvégzése, mérés után az eredmény ismeretében elismerő vagy javító intézkedések

1.3.

Formai tevékenység:

Felszereltség /

eszközellátottság mérése

Külső szakértő

Évente ütemezés teljesítésének felülvizsgálata

Törvény,

eszköznorma rendelet,

eszköznorma terv

Előírásokhoz való viszonyítás

ütemtervhez való viszonyítás

Igazgatóhe-lyettesek

Mérés előtt, mérés után: a fenntartó tájékoztatása

 


 

3.2.9.4. Tanulói tudás és neveltségi szint mérés terve az OKÉV mérésekhez igazítva

Időpont

Területe

Alsó tagozat

Felső tagozat

2004/2005. tanévtől minden évben

Olvasás-szövegértés

Helyesírás

Matematika

 

3. évfolyamon

3. évfolyamon

3. évfolyamon

6. évfolyamon

6. évfolyamon

6. évfolyamon

2005/2006. tanévtől minden évben

Informatika

Idegen nyelv

 

3. évfolyamon

 

 

Ø

 

6. évfolyamon

6. évfolyamon

 

6. évfolyamon

2006/2007. tanévtől minden évben

Idegen nyelv

 

 

 

Ø

 

 

6. évfolyamon

2007/2008. tanévtől minden évben

Idegen nyelv

Pedagógiai és Nevelési Program beválása-elégedettség mérés

 

Ø

 

6. évfolyamon

Minden partner

Az évente azonos évfolyamon végzett vizsgálatok lehetővé teszik a trendvizsgálatot

 


3.2.9.5. Mérési - értékelési rendszer időtervezete

 

Tanév

2005/2006

2005/2006

2006/2007

20007/2008

20008/2009

 

Mérés

Tanév

eleje

Tanév

vége

Tanév

eleje

Tanév

vége

Tanév

eleje

Tanév

vége

Tanév

eleje

Tanév

vége

Tanév

eleje

Tanév

vége

 

 

1 osztályos képesség-mérés

1.

 

1.

 

1.

 

1.

 

1.

 

 

Idegen nyelv

 

6.

 

6.

 

6.

 

6.

 

6.

 

Szociometria felmérő (Ajánlott)

A képzési szakaszok elején

 

A képzési szakaszok elején

 

A képzési szakaszok elején

 

A képzési szakaszok elején

 

A képzési szakaszok elején

 

 

Matematika (Ker.)

 

3, 6

 

3, 6

 

3, 6.

 

3, 6

 

3, 6

 

Nyelvtan, helyesírás (Ker.)

 

3, 6

 

3, 6

 

3, 6

 

3, 6

 

3, 6

 

Szövegértés

6.

3, 6.

6

3, 6

6.

3, 6

6

3,

6

3, 6

 

Fő tantárgyak eredményeinek összehasonlítása a tantárgyi átlaggal

2-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

 

Testnevelés, fizikai állapotfelmérés

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

1-8

 

Keresztmérés magyar, matek, term.ismeret

2-4

 

2-4

 

2-4

 

2-4

 

2-4

 

 

Országos mérések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3.3. Az iskola pedagógiai ellenőrzési, mérési feladatai és végrehajtása

Iskolánkban az a cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében. Biztosítjuk a lehetőségeket, hogy megtalálják maguk számára a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására megbecsülésére nevelés nevelőtestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete vezérli mindennapi életünket. A jó hangulat, az eredményes nevelés-oktatás egyik feltétele az értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása.

Az ellenőrző tevékenységünk az ismeretek és készségek értékelésén túl folyamatosan minősíti tanulóink képességeinek, teljesítményeinek, magatartásának, szorgalmának, egész személyiségének fejlődését.

Értékelésünk:

Belső értékelési rendszerünkben elsősorban a folyamatos értékelést valósítjuk meg a szakaszos témák utáni méréssel kombinálva.. A folyamatmérésekkel tudjuk nyomon követni a tanulók fejlődését, tudjuk felismerni azokat a területeket, ahol korrigálásra van szükség. Az évelejei tájékozódó felméréseket érdemjegyekkel nem minősítjük.

Nagyobb tantárgyi egységek után témazáró dolgozatot íratunk. A szóbeli és az írásbeli feleltetés lehetőségével azonos arányban élünk, bár ezt tanulónként differenciáljuk. (Pl.: dislexiás gyerekeknél nagyobb arányban élünk a szóbeli feleltetés lehetőségével.)

A tanév végén minimumszint felmérést végzünk magyar, matematika és az idegen nyelv tantárgyakból a gyengén álló tanulóknál.

A nagyobb tantárgyi egységek, témák lezárása után a tanuló teljesítményét érdemjeggyel értékeljük. Tantárgyanként a heti 1-2 órás tantárgyaknál havonta legalább egy, a heti 2-nél több órás tantárgyaknál havonta legalább 2 osztályzat megszerzését biztosítjuk. Lehetőséget adunk tanulóinknak az érdemjegyek javítására is.

Folytatjuk a néhány éve bevezetett mérési rendszert: 1-8. osztályig a hangos olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás felmérését, valamint készségszint mérést végzünk matematika tantárgyból és helyesírásból is.

A tanulók teljesítményéről a szülőket (gondviselőt) a tájékoztató füzet, ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatjuk.

Negyedévente osztályozó értekezletet tartunk a magatartás és a szorgalom értékelésére, továbbá lehetőséget adunk a tanulmányi, gyermekvédelmi és egyéb problémás esetek megbeszélésére.

Félévkor és év végén értékeljük a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét.

Érdemjegyeink súlya a szorgalmi feladatok, a szóbeli és írásbeli feleletek, gyűjtőmunkák, házi dolgozatok valamint a témazáró, féléves és éves dolgozatok esetén: Az érdemjegy kerekítése az eredmény irányába mutat.


 

Számonkérés módja

Az érdemjegy színe

Szorgalmi feladatok, memoriter (vers), gyűjtőmunka, szóbeli feleletek

Kék színű jegy

házi dolgozat, írásbeli feleletek („röpdolgozat”)

Zöld színű jegy

Témazáró dolgozatok

Piros színű jegy

Féléves és éves szintű felmérő dolgozatok

%-os értékelés

 

            Tanulóinknak – kivétel a törvény által előírt 1-3. osztály, illetve a 4. osztály 1 félév eredményét – a tantárgyakban elkért teljesítményét (előzetes felmérések alapján) továbbra is hagyományos módon, érdemjegyekkel (5=jeles, 4=jó, 3=közepes, 2=elégséges, 1=elégtelen) osztályozzuk. A kimagasló teljesítményeket tantárgyi dicsérettel értékeljük. A minden tantárgyból kiemelkedő eredményű tanuló általános dicséretet kap, ez minden évfolyam tanulójára érvényes.

Félévkor és év végén (kivéve az 1-3. osztályosokat és a 4. osztály első félévét) bizonyítványt állítunk ki, ezekben az időpontokban minden tanulót osztályzattal értékelünk.

A tanév végén az egyes tantárgyakból adott értékelések, osztályzatok, és a törvényi előírások figyelembevételével a nevelőtestület határoz az egyes tanulók továbbhaladásáról. Felsőbb osztályba – kivétel az 1-3. osztály – az a tanuló léphet, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerzett. Aki egy vagy két tantárgyból elégtelenminősítést kapott javítóvizsgát tehet. Kettőnél több elégtelen osztályzat esetén a tanulónak évet kell ismételni. A javító-, osztályozó-, és különbözeti vizsgát a tantestület tagjaiból szervezzük.

Jutalmazási- és büntetési rendszer

            A magatartás és szorgalom értékelését nem lehet objektíven felmérésekkel megállapítani, ezért minősítésükhöz az iskola helyi jutalmazási és büntetési rendszerét, magatartási, szorgalmi normatíváit használjuk.

Dicséret:

(Lehet szóbeli, írásbeli, osztályközösség, iskolai közösség előtti.)

Anyakönyvbe, bizonyítványba való bejegyzés, ezüst- és aranykönyvbe bevezetés:

·        Nyolcéves kitűnő tanulmányi eredmény és példás magatartás, szorgalom esetén

Igazgatói dicséret:

·        Kiemelkedő tanulmányi munkáért

·        Iskolai szintű teljesítmény kiváló teljesítéséért

·        Iskolán kívüli magas szintű nemes cselekedetért

Nevelőtestületi dicséret:

·        Félévkor, év végén példamutató magatartásért, szorgalomért, tanulmányi munkáért

Osztályfőnöki dicséret:

·        Példás magatartásért, szorgalomért, megbízatások példás teljesítéséért

·        Szorgalommal bekövetkezett és tartósnak látszó jelentős javulásért

Nevelői dicséret:

·        Egyes tantárgyakból kimagasló eredmény eléréséért

·        Napköziben tanúsított példás magatartásért, szorgalomért

Büntetés:

(Lehet szóbeli és írásbeli.)

Szaktanári intő:

·        Sorozatos elégtelen feleletért, ha hanyagság miatt van

·        Órai, napközis munkát zavaró magatartásért

Osztályfőnöki intő:

·        Az iskola munkarendjének sorozatos megszegéséért

Osztályfőnöki rovó:

·        Olyan magatartásért, amely súlyossá válható jellemhibából ered

Igazgató intő:

·        Olyan vétségért, amelyért már osztályfőnöki rovót kapott (súlyosabb esetben az előző fokozat elhagyható, javasolt rossz magatartás minősítése)

Igazgatói rovó:

·        Sorozatos jellemhibából adódó súlyos vétségekért. (javasolt rossz magatartás minősítése)

(Mindezeket megelőzhetik a szóbeli és írásbeli figyelmeztetők)

Magatartási normatívák

·        -Szépen, kulturáltan beszél

·        -Viselkedése tisztelettudó, udvarias, türelmes

·        -Tiszteli és segíti társait, valamint az osztály- és iskolaközösségét

·        -Iskoláshoz méltóan öltözködik, jelenik meg, (haj-, köröm-, arc-, és szemfestés nélkül jár iskolába, ruházata szerény, nem ízléstelen), ruházatát, környezetét rendben tartja

·        -Tudatosan alkalmazza, következetesen betartja az iskola házirendjét

·        -Csak betegség, vagy komoly ok esetén hiányzik

·        -Iskolán kívül, nyilvános helyen is betartja a kulturált viselkedés szabályait

·        -Pontosan érkezik az iskolai foglalkozásra

 

Példás:             Ha a normákat maradéktalanul, mindig betartja.

Jó:                   Néha vét a követelmények ellen.

Változó:           Gyakran figyelmeztetni kell.

Rossz:              Tudatosan megszegi a magatartási normákat, másokat is zavar, veszélyeztet viselkedésével.

A szorgalom normatívái:

Példás:             Ha órákon aktív. Felszerelése, házi feladata nem hiányzik. Szorgalmi feladatot szívesen vállal. (Előadások tartása, szervezése, sport- és kultúrtevékenységek, beteglátogatások, tablók, faliújságok készítése, stb.)

Jó:                   Órákon aktív, szorgalmi feladatot általában vállal. Felszerelése, házi feladata nem hiányzik. Kisebb szakirányú feladatokat végez. Egy-egy tantárgyból többre is képes lenne.

Változó:           Az órákon passzív. Felszerelése, házi feladata többször hiányos. A kötelezőn felül feladatot nem vállal. Tanulmányi eredménye képessége alatt áll. Nem érdeklődő, az órai munkában való részvételre figyelmeztetni kell.

Hanyag:           Tanulmányi eredménye jóval a képessége alatt áll. Felszerelése rendetlen, hiányos. Házi feladata gyakran hiányzik, az órai munkában nem vesz részt.

Oktatási céljaink megvalósításának időbeli határai:

·        A tanulás iránti igény felkeltése –2. évfolyam, folyamatos

·        Önálló tanulási technikák elsajátítása –4. évfolyam, új tantárgy esetén egy év

·        Érdeklődési kör kiszélesítése –folyamatos

·        Az ismeretek befogadó készségének kialakítása –4. évfolyam, folyamatos

·        A könyv, mint információhordozó megszerettetése- folyamatos

·        A kutatómunkákhoz való igény felkeltése – 3. évfolyam (TDK)

·        Logikus gondolkodás technikájának kialakítása – 6. évfolyam folyamatos

·        Differenciált fejlesztés, „kéttanáros” módszer – folyamatos

·        Továbbtanulásra való felkészítés – folyamatos, ill. a 4. 6. és 8. évfolyam félév

Nevelési céljaink megvalósíthatósága döntően folyamatos, de egyes elemei teljesíthetők adott életkori szakaszon. Ez esetekben is további folyamatos nevelői erősítésre, hatásra van szükség.

Nevelési céljaink megvalósításának időbeli határai:

·        képesség- és személyiségfejlesztés – folyamatos

·        nyitottságra való törekvés, érdeklődés felkeltése –4. évfolyamtól folyamatos

·        hagyományok megismerése, hagyományőrzés – 4. évfolyamtól folyamatos

·        egyén és közösség együttélése – folyamatos

·        másság elfogadása – folyamatos

·        demokratikus jogok és kötelességek ismerete 6. évfolyamtól folyamatos

·        jogokat, kötelességeket gyakorolni tudó diákközösség kialakítása – folyamatos

·        környezet megismerése, védelme – 4. évfolyamtól folyamatos

·        alapvető viselkedési normák gyakorlása 2. évfolyamtól folyamatos

Az intézmény eredményességi mutatói, (sikerkritériumok):

A Szabadság Sugárúti Általános Iskola programja hosszú távra készített koncepció, de nem nélkülözheti a folyamatos – mely egyben szakaszolt - felülvizsgálatot. Amennyiben változnak a környezeti elvárások, úgy módosítani kell a kitűzött célokat és azok megvalósítási formáit. A belső ellenőrzés és értékelés rendszere mindezeket folyamatosan figyelemmel kíséri, mert nem a programoknak, hanem az intézményben folyó munkának kell eredményesnek lennie. Elsősorban az eredményességet minősítő alapvető tényezőket figyeljük.

·        Fontos szempont, - mely egyben minősítő erejű is -, az iskola keresettsége, a tanulólétszám alakulása. A tanuló létszámemelkedés jelezheti, hogy az iskola jó úton jár, működik a belső ellenőrzés és a program hatékony.

·        A tanulmányi eredményesség diákjaink ismeretszintjének kívánatos emelkedését és az elvárt továbbtanulási eredmények, megvalósulását követeli meg. A tanórai és azon kívüli munka minőségét, az ellenőrzés hatékonyságát tükrözi annak tartóssága, illetve változása.

·        Nevelőtestületünk számára kiemelt tényező diákjaink hangulata. Fontos, hogy szeressenek iskolába járni, jó hangulatban éljék tanulóéveiket, mert ez egészséges doppingként hat tanulmányaikra is.

·        A szocializációs mutatók előrevetítik, hogy a ránk bízott gyermekek miként állják meg helyüket az ifjú- és felnőttkorban. Jól működő mikro- és makro közösségek elemeiből épül fel diákságunk, melyben a viszonyrendszernek kell harmonikusan funkcionálnia. Nevelőtestületünk felelőssége is, hogy az egyén és a környezete egymás erősítve legyen képes tevékenykedni.

·        Az iskola fegyelmi helyzete megfelelő, melynek megőrzése, javítása minden gyermeknek és felnőttnek kötelessége. Az esetleges deviancia, nagyobb fegyelemsértések, hiányzási mutatók romlása veszélyeztetné a program megvalósítását, csökkentené az iskola eredményességét.

·        A működést döntően befolyásolja a környezet megítélése, mely kihat a keresettségre. Fontos a hatékony és egyben objektív tájékoztatás folytatása, a külső szervekkel és a társadalmi környezettel való kapcsolattartás. Amennyiben kevés az eredmények formális bemutatása, nagyobb hangsúlyt kell helyezni az informális lehetőségek kiaknázására.

·        Meghatározó elem a tanár-diák partnerkapcsolat. E területen az intézményesült formánál fontosabbnak tartjuk a mindennapi kapcsolattartást, az egymás iránt megnyilvánuló érzékenységet. Kölcsönösen kell törekedni a felmerülő problémák megoldására.

·        Kapcsolatrendszerünk része a szülőkkel folytatott párbeszéd, melyben segítenek azon szervezetek, ahol a szülői oldal is hivatalos formában megnyilvánulhat. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szülő-tanár kapcsolatteremtés egyéb formái is tovább élnek.

·        A hatékony információs rendszer jelzi a program megvalósításának minden fázisában az elért eredményeket és az esetleges gátló tényezőket. Iskolánk nemcsak a külvilág felé nyitott, hanem befelé is. A szükségesen fennálló hierarchia mellett a kollegiális viszonyok teremtik meg a felkészültség és a rátermettség mellett a nevelő- oktató munka hajtóerejét.

·        Az iskola vezetésének napi szinten kell követni a program megvalósítását. Megfelelő irányítási rendszer működtetésével, az ellenőrzés tapasztalataival és az információk, feldolgozásával avatkozik be a helyi nevelési-oktatási tevékenység folyamatába. Az irányítási rendszer működésének kontrolját a fenti tényezők adják.

·        Az iskola eredményességének tényezői kölcsönhatásban állnak. Meghatározó erővel bírnak benne a tanulók, szülők, pedagógusok, külső környezet és a fenntartó.

3.4 Szöveges minősítés

Félévkor és tanév végén általában tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Osztályzatok: kitűnő (csak tanév végén) - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) -elégtelen (1).

Ez alól kivétel (Ktv.70.§.) (3) „az első–harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.”

 

A szöveges minősítés alapelvei:

 

A szöveges értékelés tartalma

 

A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése  a tantervi követelmények alapján.

Felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak még hiányosságai.

Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségének fejlődését /pl.: figyelem, megfigyelő képesség, kreativitás, stb./

Tájékoztatjuk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról /pl.: érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás, stb./

Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására /viselkedés, együttműködés, vitakészség, stb./

Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban / önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás, stb./ Végül irányt mutatunk a továbbfejlődéshez.

 

Tantárgyi értékelés

Szempontsor a szöveges értékeléséhez

1. Érzelmi életének jellemzői

2. Társas kapcsolatainak jellemzői

3. A tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének megfigyelése, értékelése

figyelem

·        megfigyelőképesség : tartóssága, terjedelme

gondolkodás

·        tananyag megértése

·        összefüggések felismerése, alkalmazása

·        önálló probléma- megoldási képességének fejlettsége

·        azonosító és megkülönböztető képessége

emlékezet

4. Tanulási technikák fejlettségének, szintjeinek értékelése

5. Kommunikáció és olvasási képességek értékelése